Az asztalon az abrosz feh?r m?g,
Rajta n?hany morzsa.
Tenyerembe hajtom fejem mar,
A fajdalom magahoz huzza.

Egy idegen j?n csendben, hangtalan,
N?man surran.Lesepri az asztalt tisztara,
Pedig ott vagyok rajta.

Nem var benn?nket sehol senki-semmi,
Mindent nek?nk kell magunkkal vinni,
Hogy ujra legyen miben hinni.

Elfajdut lelkem csak azt rem?li,
Ami sz?p volt, az minden megmarad.
?trep?lhetsz az ?ceanon,
De ha ram gondolsz, elsirod magad.

?hesek rad, hangjuk hamisan cseng,
Arany ?s bibor.Ha lesepred lelked asztalat,
Vigyazz ram, ott leszek akkor.

Zsakmanyk?nt cipel a sors,
Els?llyeszt, vagy magasba dob.
Csak eml?kk?pedb?l ?l?nk,
Egyed?l maradtunk.